Ismeretlen karitatív szervezet kapja meg a korábbi eszközkezelő után megmaradt állami bérlakásokat
A jövő évtől az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. lesz a lakások kezelője és bérbeadója. El is adhatja őket.
A jövő évtől az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. lesz a lakások kezelője és bérbeadója. El is adhatja őket.
Az ügyfelek ötöde próbálja egyben előteremteni a lakása visszavásárlásához szükséges pénzt, kétharmad részletre fizetne.
2018-ban több mint 6 ezer lakóingatlant kellett bedőlt hitel miatt értékesíteni, ebből 1348 került a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-hez.
Több mint kétezer bedőlt lakáshiteles család az állami bérletet sem tudta fizetni, hozzájuk a Nemzeti Eszközkezelő a Máltai és a Református Szeretetszolgálat mentorait küldte segíteni. Családonként 160 ezer forint kellett ahhoz, hogy 90 százalékuk sorsát rendbe hozzák.
32 ezren kapnak levelet, 60 napon belül kell rá válaszolniuk.
Elengedi a kormány a legreménytelenebb lakáshiteladósok kezét, miután bezárja a Nemzeti Eszközkezelőt. Aki viszont már bejutott, az további előnyöket kap.
Mintegy millióan lehetnek a nem fizető adósok listáján, 2013 óta pedig 48 ezer lakást buktak el a hitelesek.
Hamar jogi gubancokba ütközhet az a bedőlt devizahiteles, aki szeretné visszavásárolni a lakását az eszközkezelőtől, és ehhez hitelt igényelne. Úgy tűnik, hogy a bankok nincsenek egészen felkészülve erre az egyszerűnek tűnő manőverre.
Nevére rácáfolva egyre inkább az állami központosító akciók lebonyolítójává válik a Magyar Fejlesztési Bank. Az intézmény tavaly óta új stratégián munkálkodik, amelynek meghirdetett célja legújabban „modern pénzügyi szolgáltató központ” létrehozása.
A papíron nagyobb értékű, valóságban eladhatatlan ingatlanokat is átvenné az állam.
Csak a 2004. május elseje után felvett kölcsönökre lesz érvényes a devizahiteles törvényjavaslat, aki pedig eladta ingatlanát a Nemzeti Eszközkezelőnek, az nem számíthat semmilyen visszatérítésre, őket kizárják ebből a kalapból.
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. szerint újabb pályázatokat írnak ki, őszre megtelhet a 25, még üresen álló ház az ócsai telepen. Nem tudni, épülnek-e további lakások.
Nem szabad illegitimnek tekinteni a lakhatási költségekbe való politikai beavatkozást. A lakhatás kérdését koherens lakáspolitikával kell kezelni, amely a teljes lakásszektor hiányosságaira reflektál, közben pedig kiemelt figyelmet fordít az erre leginkább rászorulók érdekeire. A középosztálynak nyújtott hiteltámogatások és a nagy fogyasztású háztartásoknak kedvező rezsicsökkentés nem fogják megoldani a lakhatási válságot – állítják a hvg.hu várossorozatának vendégszerzői, Horváth Vera lakáspolitika-kutató és Pósfai Zsuzsi urbanista.